I want him! ~ Prológus

Egy teljesen átlagos nap a YG Entertainment-nél. Az iKON kicsit unta a semmit tevést, ezért valami teljesen értelmetlen játékot kezdtek el játszani. A nagy vidámság közepén a leader mégis arra kényszerült, hogy elhagyja az ideiglenesen játszótérül szolgáló próbatermet: (HanBin)

Csak kimentem a teremből, és próbáltam nem édes lényére koncentrálni, de esélytelen volt, mint én nála. Sírva dőltem neki az ablaknak, mit sem törődve az épület előtt gyülekező fanokkal.

- HanBin, minden oké? - fogja meg a vállam JinHwan - Te sírsz? Miért sírsz?

- Jól vagyok... - szipogom halk válaszom könnyeimet törölve.

- JiWon, ugye? - teszi keresztbe kezeit.

- Rám se néz! Reggel óta még csak hozzám se szólt! - borultam ki teljesen - Akárhogy is próbálom felkelteni az érdeklődését, nem sikerül. JinHwan mit kellene csinálnom?

- Miért nem ülsz le vele, és beszéled meg nyíltan?

- Azzal csak elrontanék mindent. Ő amúgy sem érez semmit. Csak azt érném el vele, hogy kiváljon a csapatból, esetleg még a YG-től is elpártoljon.

- Próbáltad már? Nem! Akkor meg? Mióta vagy te ilyen bizonytalan?

- Komolyan zátonyra futott ez a kapcsolat...

- HanBin hallod te magad? Még csak el sem kezdődött! - fordítja a tekintetem az övével egy vonalba - Jövő héten pihenünk, ugye?

- Igen, de ez most hogy jön ide?

- Hova is szeretnél már régóta elmenni?

- Jejura, de mik ezek a keresztkérdések?

- Ne tervezz semmit jövő hétre! - fenyeget meg játékosan és visszamegy a próbatermünkbe. Nem értettem semmit, csak folytattam a sírást, és próbáltam őt kiverni a fejemből.

- De mi, most minek? - lökik ki őt is a teremből. Nem szól hozzám, csak helyet foglal a folyosón levő kanapén.

- Mi bajuk van? - próbált társalogni velem, de én nem merek szemébe nézni könnyes tekintetemmel - Akkor ne beszélgessünk... - fordul el a másik irányba.

- JinHwan te mekkora zseni vagy! - halljuk a teremből kiszűrődő kiáltásokat. Aish JinHwan, mit terveztél már megint?

- Mi ez az egész? - kérdi tőlem újra.

- Nem tudom... - pillantok felé óvatosan.

- Olyan rohadt meleg volt odabenn, és még a törcsimet sem hozhattam ki! - emeli fel pólóját, és azzal törli le arcáról az izzadságot. Majd hogy nem kicsurgott a nyálam, mikor megláttam a hasát. Szépen ki van dolgozva a felsőteste, amitől csak még jobban tetszik nekem. Csak tudnám, mikor lesz végre az egész ember az enyém?