kép

kép

2016. június 10., péntek

7. Rész Egy valóra vált álom, avagy szerelmek a végzetekig



A telefon hívás után összeült SEVENTEEN Hip Hop Team és iKON pár tagja:(JunHoe)

-Azért én sajnálom őt! Szegény nem számított ránk és elájult!
-Miért te számítottál rá? Megigérték, hogy csak a miénk lesz a szálló. Semmi vendég. Erre: egy fan ájul el a BTS láttán...-akadt ki JiWon, miközben WonWoo sajnálatát fejezte ki a lány iránt, akiről semmit nem tudunk.
-Én szeretnék vele találkozni!-nyögte ki MinGyu, miközben leült WonWoo mellé.
-Csak én érzem ennek a helyzetnek a veszélyét?-kezdett Bobby egyre hangosabban beszélni-Egy fan, emberek! Csak egy telefon kell és máris tudja, még Dél-Amerika is, hogy hol vagyunk!
-Nem hinném, hogy bárkinek is elmondaná!-próbálta megnyugtatni SeungCheol, a már dühtől vörös arcú JiWont.
-Mondjátok, veletek most mi a probléma? Olyan furcsák vagytok... Mi jár a fejedben Vernon? WonWoo? Olyan marha nyugodtak vagytok! De ha holnap arra keltek, hogy egy csapat lány táblákat fog tartani az ablakotok alatt a neveitekkel, ne gyertek át kétségbe esetten, mert én megmondtam!
-Nyugi, Hyung!-próbáltam most én vigasztalni JiWont-Majd vacsoránál megmondjuk neki, hogy fogja be a száját és ne beszéljen rólunk senkinek!
-Hahh... Komolyan azt hiszitek, le fog jönni kajálni?-vágott közbe JinHwan-Gondoljunk már bele kicsit az ő helyzetébe is: eljön nyaralni és egy csapat idollal találkozik, akik előtt még el is ájul. Őszintén, ti mutatkoznátok még nyilvánosság előtt ezután?
-Igazad lehet... Jobban is teszi, ha a szobájában kuksol, amég haza nem mennek!-indult meg JiWon nagy lendülettel az ajtó felé. Én úgy dőltem le az ágyról, mint egy darab bot, mert eddig rajta támaszkodtam.
-És most mégis hova mész?-kérdezte tőle MinGyu, aki közben a kezét nyújtotta nekem segítségül.
-Kiszellőztetem a fejem...-mondta és bevágta maga mögött az ajtót.Vernon még mindig nagyon gondolkozott valamin, ami nekem és SeungCheolnak is feltűnt:
-Most te min agyalsz ennyire?-repítette vissza a földre, a láthatólag elbambult sráccot.
-És mi van, ha nagyon jól néz ki?-erre a végszóra toppant be hozzánk YoonGi, aki eléggé feszülten nézett ki:
-Jó, hogy jössz! Van itt valaki, aki többet szeretne tudni a lányról!-mondtam, miközben vizet öntöttem, az igen idegesen kinéző vendégünknek.
-Ne kezdjétek már ti is!-nyögte az ágyra lehuppanva, és JinHwant majdnem összenyomva-Pont ezért jöttem ide, hogy végre ne faggassanak, mint valami szemtanút a rendőrségen!
-Csak egy kérdés Hyung!~-tágra nyílt szemekkel nézett rá HanSol, mint valami kiskutya.
-Hagyjad már! Látszik rajta, hogy tényleg elege van a mai napból!-parancsol rá SeungCheol-És amúgy is, mióta a Hyungod? Még csak most találkoztál vele másodszorra!
-Coups, ne csináld a feszkót!-nyögte, YoonGi alól kikecmeregve a szoba második legidősebb tagja.
-Jaj, JinHwan, te is itt vagy! Bocsi, hogy rád feküdtem!
-Semmi baj!-mosolygott vissza összenyomójára JinHwan.
-Igyál kicsit, látom, hogy most ez elkél!
-Oh... Köszi JunHoe!-nyúlt a pohár felé, az ágyra felülve Suga. Két korty között motyogott valamit a pohárba:
-Eléggé...-suttogta halkan. Azt hitte, nem figyel rá senki, pedig mindeki ugyanúgy hallotta, mint minden szavát idáig.
-Várj, várj!-mászott hozzá közelebb WonWoo-Szóval csinos a csaj?-tekintete gyorsan összetalálkozott Vernonéval.
-Arra gondolsz WonWoo, amire én?
-Szerintem, mind a ketten ugyan arra a hülye ötletre gondoltok.-válaszolt MinGyu WonWoo helyett.
-MinGyu, az arckifejezésedről leolvasva, te is ugyanarra gondolsz!-érezte SeungCheol, hogy valami igazán furcsa és idióta dologról beszél mind a három.
-Csak ne ilyesszetek rá mégjobban!-intette óvatosságra a három rapper társát YoonGi.
-Mégis honnan veszed, hogy meg akarják keresni?-fordultam felé. Látszott, hogy eléggé lassú vagyok még mindig. Ez a repülőút és az időeltolódás nagyon megtette a hatását, nem épp a legjobb értelemben.
-Csak nézz rájuk!-rájuk is néztem volna, ha bent lettek volna még a szobában.
-JinHwan, segítesz nekem?-kérte az idősebb segítségét Coups, aki rögtön a rakoncátlan kölykei után eredt.
-Persze megyek!-és kiléptek mindketten az ajtón. Bent maradtunk YoonGival a szobában, ami eléggé kínos volt. Csak bámult maga elé, mintha valami szer hatása alatt állt volna. Nem tudtam, mit is kérdezzek. Nem gyakran kerül az ember ilyen helyzetbe. Főleg, még Sugával sem voltam olyan kapcsolatban, hogy csak így rákérdezzek a problémájira. De úgy látszott, erre nem is volt szükség, magától kezdett el mesélni:
-Hosszú egyenes haja van... A szőke és a barna közt félúton... Szép nagy barna szemei vannak... És kissé pufi az arca, olyan ölelgetni való...-elmosolyodva mondta ki az utolsó mondatot. Nem tudtam, mégis hogy reagáljak. Próbáltam elképzelni, ami YoonGinak is szemet szúrt:
-Na tetszik?-mosolygott-Nem vagy egyedül...-mikor ezt kimondta, hirtelen visszakerültem a földre.
-Te...Tetszik neked?-dadogtam. Igazából, nem is az keltette fel a figyelmem, hogy tetszik neki a lány, hanem az, hogy ezt nekem mondja el!
-Nem úgy tetszik!-lökött oldalba-Csak elég jól néz ki, és... JongDae is ugyanígy reagált a leírására, ahogy te...
-Jong..JongDae? Mármint Chen?
-Igen ő... De, ha majd meglátod a lányt megérted az én reakciómat is.-nyomta a kezembe a poharat, ami még mindig tele volt vízzel.
-Most megyek... Igazából JiHunt kerestem, akarok tőle valamit kérdezni. Köszi a beszélgetést!És amit utoljára mondtam, nem szeretném bárkitől is visszahallani!
-Oké,persze...Hát... Nincs mit...Szi-köszöntem volna el, de már be is csukta maga után az ajtót-A...-még mindig tanácstalanul ültem az ágyon, pont úgy,ahogy ő az elöbb.
-Ennyire csak nem lehet megrázkódtató a látványa... Elvégre csak egy lány...-gondolkoztam hangosan, miközben a mosdóba mentem, a maradék vizet kiönteni a pohárból.

-JunHoe, olyan furcsán nézel ki...-társalgok magammal a tükörbe nézve-Még nem is láttad a lányt, de már most kiugrik a szíved a helyéről... Inkább keresek társaságot, mert eléggé furcsán érzem magam így, egyedül a gondolataimmal...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése