2/2 Felszínre törő érzelmek

Szereplők: Boys Republic

Műfaj: Yaoi, twoshot

Páros: OneJunn x SuWoong

Figyelmeztetés: Erotikus tartalom, 18+

Író: HyeNim

Az eset óta már 2 hónap telt el. Bár SuWoongon és OneJunnon kívül csak MinSu tudott a dologról, mégis valahogy eltűnt az idő homályában. A fiúk a hosszú promóció után hosszú pihenőidőt kaptak. Egy este Min testvérének volt a szülinapi bulija és a Boys' Republic is hivatalos volt rá. Azonban OneJunn nem érezte túl jól magát, ezért otthon maradt egyedül:(OneJunn)

Senki sincs itthon... Olyan nagy ez a ház, így, hogy csak én vagyok itthon. Kínomban minden szobát kitakarítottam. SuWoongék szobáját messziről elkerültem. De azt azért nem csinálhatom, hogy csillog az egész ház, csak az ő szobájuk nem! Nehezen léptem be a szobába. Ahogy ránéztem az ágyra, rögtön azt a vágyat, és azt a csalódást éreztem, mint akkor... Csalódás ide, vagy oda, bennem még mindig nem változott semmi. Ugyanúgy nézek rá, mint eddig, mégis óvatosabbnak kell lennem, hisz már tud az érzéseimről. Többször is rajtakapott már, hogy bámulom, viszont egyszer sem szólt, hogy zavarná. Ugyanmár OneJunn, ne áltasd már magad! Barátnője van, és nem meleg, mint te... Reménytelen helyzet, be kell látni! Könnycseppek gyűltek a szemembe mikor megláttam egy Minnel közös képét. OLyan szépek együtt, mégis legszivesebben eltüntetném a földszínéről a lányt, amiért rá mer nézni az én kis maknaemra. Olyan önfeledten mosolyog, amikor vele van, hogy nincs szívem szétzúzni őket. Fáj, hogy más mellett boldogabb, mint mellettem. Én nem vagyok elég jó neki, és nem tudom megadni neki azt, amira szüksége van. Másra van szüksége, és ez megőrjít! Próbáltam megváltozni ebben a 2 hónapban, de látom, hogy nem pont az ő javára. Egyre többet járok edzőterembe és még fogyókúrázni is elkezdtem. Jobban odafigyelek a bőröm ápolására és a konyhai sürgés-forgásban is kiveszem a részel, ami nálam igazán szokatlan. Mindezek ellenére csak távolodik tőlem, minthogy közeledne. Aigo, miért ilyen nehéz a szerelem? Talán azért, mert viszonzatlan... A percek lassabban múltak így, egyedül. Tv-t néztem, ettem, énekelgettem, de sehogy sem bírtam kiverni a fejemből a gondolatát. Bele se merek gondolni, hogy mik történnek ott. Lehet, hogy SuWoong épp megfekteti a csajt... Én meg csak itt ülök a kanapén. Tényleg jobb lett volna elmenni, hogy figyelemmel tudjam kísérni a dolgokat. Beraktam valami romantikus, sírós filmet. Úgy a negyedénél elbóbiskoltam. Álmomban SuWoongot láttam. Futott felém, már majdnem elért hozzám, de én akkor elkezdtem zuhanni. Erre hirtelen felriadtam és őt láttam.
-Bocsi Hyun. Felébresztettelek?
-Nem, nem, csak furcsát álmodtam... Neked nem a buliban kellene lenned?-tértem kicsit magamhoz.
-Áh..! Már mindenkiben volt egy kicsi, és kellően ellazultak. Mindenkinek volt társasága, így jobbnak láttam a távozásom.
-Szóval a fiúk bepiáltak?
-Csak egy kicsit ittak, de az is a fejükbe szállt...
-És mi van Minnel?
-Mi lenne? Őt is hazavittem...
-SuWoong, eljöttél egy buliból és még a barátnődet is hazavitted? Ki küldött haza?
-MinSu...-mormogta a bajsza alatt.
-Kicsoda?
-Mondom, hogy MinSu!-ordította el magát.
-Lee SuWoong mit csináltál?
-Semmit! Csak fogta magát és hazaküldött! Azt mondta, vigyem haza Mint is, de okot nem mondott!-ment ki a konyhába és töltött magának egy kis vizet.
-És te Hyung? Látom, elvoltál egyedül. Csillog az egész ház!
-Ja, hát igen...-válaszolom kedvetlenül.
-Mit nézel?-huppant le mellém a kanapéra.
-Nem tudom... Csak bekapcsoltam unaloműzőnek.
-Ez az egyik kedvenc filmem! Nem haragszol, ha..?
-Nem, nem. Maradj csak.-helyezkedett el kényelmesebben. A filmből még volt hátra 2 óra. Én persze megint elbóbiskoltam, mert egy cseppet sem érdekelt. De aludni nem tudtam, mert minden egyes izgalmasabb résznél vagy a karomat, vagy a combomat szorította meg. Nem bántam, sőt még élveztem is tapintását magamon.
-Hyung, Hyun!~-igaz, már fél 2 volt, de ő jobban fel volt pörögve, mint napközben.
-SuWoong... Mit akarsz..?-nehezen kinyitottam a szemeimet.
-Éhes vagyok... Nem akarsz nekem összeütni gyorsan egy szendvicset?-nézett rám nagy, barna szemeivel. Akármennyire is voltam fáradt, nem tudtam ellenállni bájos hangjának. Felkapartam magam a kanapéról, és vele a sarkamban elindultam a konyhába. Nekiálltam a kajája elkészítésének, csakhogy ő odajött és hátulról átkarolt.
-Hyung, álmos vagyok...-nyafogott a nyakamba.
-SuWoong, mondcsak szívtál valamit abban a buliban? Olyan hangulat ingadozásaid vannak, mint egy lánynak!-fordultam felé karjaiban.
-Felviszel?~
-Persze...-forgattam meg szemeim, Hogy lehet valaki ennyire aranyos?
-Tessék a puha ágyad, és a tiszta szobád!-dobtam le őt ágyára.
-Ne! Ne menj még?-rántott vissza magához a pólómnál fogvan-Akarok még valamit!
-Mit szeretnél?-csak 2 centire volt szám az övéjétől.
-Téged!-mostmár tényleg magára rántott és kezdődött minden az elejéről. Ajkai még mindig ugyanolyan édesek voltak, mint akkor. Nyaka és kulcscsontja azóta is érintetlen. Mintha csak rám várt volna. Nem játszathattam sokat, ő most akart, én pedig miért ellenkeznék? Lejjebb csúsztam a hasánál és ott kényeztettem. Édes hangjai pont ugyanolyanok voltak, mint akkor. Az élvezettől egész teste megfeszült és egyre hangosabban nyögdécselt alattam. Meg kell mondjam, örültem, hogy végre ketten vagyunk ebben a nagy házban, és pont az ő szobájában. Persze azt nem gondoltam, hogy vele a számban fogok itt lenni, de ez így tökéletes! Ha a sors és SuWoong is így akarta, akkor én miért ellenkeznék? Gyengéden bejáratához helyezkedtem, mint akkor, csakhogy most le is fogtam, hogy még véletlenül se tudjon megszökni. Visszahajoltam hozzá és érzéki táncba hívtam nyelvét. Lassan, mégid hirtelen behatoltam, amire ő egy elég magas hangot adott ki. Az én vokalistám!
-Ennyihre fájh?-nevettem ki őt.
-Legközelebbh teh... Teh leszelh alulh!
-Jah, szóvalh leszh legközelebbh! És mih leszh Minnelh?
-Kith érdekelh?-mosolygott rám és újra egymásra tapadtunk. Óvatosan kezdtem el benne mozogni, de ő erre csak lökött egyet csípőjén, jelezve, hogy feljebb kapcsolhatom a tempót. Nem húztam sokáig se az ő, se az én idegeimet, ezért egy gyors lökéssel elintéztem mindent. Ő csak tovább lihegett alattam a nevemet sóhajtozva. Jött egy üzenet a telómra. MinSu volt az:

"Nincs mit! :P"