Cím: Biológia korrepetálás
Szereplők: Jay Park, Kim Samuel
Műfaj: yaoi, smut, oneshot
Páros: JayMuel
Figyelmeztetés: felnőtt tartalom
Korhatár: +18
Lépteim lassan követték egymást az üres folyosón. Már délután háromnegyed hat, ilyenkor már rég otthon szoktam lenni.
- Samuel? Köszönöm, hogy eljöttél. Gyere, itt lesz a korrepetálás. - tessékelt beljebb a tanárom egy üres terembe. - Ma nem én leszek veled, egy újonc tanárt kértem melléd. Jól ki fogtok jönni.
- Rendben, köszönöm! - hajoltam meg, majd leültem a terem kellős közepére. Bukom bioszból, ezért kell ez az egész korrepetálás.
- Nekem el kell mennem Samuel, várd meg itt a tanárod, mindjárt megérkezik ő is!
- Viszont látásra! - biccentettem, és előszedtem a könyveim.
Csendben ültem a helyemen, a jegyzeteimet olvasgatva, mikor bejött az állítólagos tanárom. Fekete farmert viselt, ami tökéletesen passzolt minden porcikájára. A kockás pulóvere meglehetősen feszült rajta, mintha két számmal kisebb lenne a ruha, amit visel. Mikor közelebb ért megláttam, hogy izmain feszül meg ennyire a pulóver. Hófehér cipőt viselt, és füzeteit szorosan fogta hóna alatt. Nem köszönt előre, várta, hogy ezt én tegyem meg, de látványa kissé lefoglalt. Mintha nem is tanár lenne, hanem valami ulzzang, aki eltévedt pályaválasztáskor.
Barna szemeivel rám pillantott, ekkor kapcsoltam.
- J-Jó napot kívánok... - felálltam helyemről és mélyen meghajoltam.
- Ülj csak le! - dobta le dolgait az asztalra, majd ő is helyet foglalt, velem szemben. Magam sem tudom, miért, de nem tudtam róla levenni a szemem. Mintha direkt tartaná tekintetem magán. - Valami gond van? - nézett fel füzetéből, miközben a tananyagot lapozgatta.
- S-Semmi...
- Nem nézek ki tanárnak, ugye?
- Nem éppen...
- Ennek megvan az oka, amire később te is rá fogsz jönni. Most viszont mutasd, mi az, ami kicsit nehezebben megy! - felcsaptam előtte a füzetem az emberi test felépítésénél. Ahogy meglátta a címet, egy kaján kis mosoly ült ki arcara.
- Hogy szeretnéd? Átbeszéljük az elejétől?
- Inkább... - bólintottam, és kinyitottam a könyvem is. Rámutattam az ötödik leckére a fejezetben.
- A hormonok? Komoly? - mosolygott meg. - Elég könnyű, de ha nagyon muszáj, akkor elmagyarázhatom... Kissé ilyen felvilágosítás jellege lesz, bocsánat előre is... - vakarta meg tarkóját, átült a mellettem lévő székbe, és a tankönyvi ábrákon keresztül kezdte el magyarázni a hormonok ,,varázsait".
- Nem akarom a tipikus apukás dolgot hajtogatni, hogy ,,amikor egy fiú ránéz egy lányra..." és a többi.
- Ezek így mind a helyén vannak. Látom, hogy ön se nagyon szívesen beszél nekem erről. Mondja meg nyugodtan, ha kínos a téma. Nem is az ön dolga lenne ezekkel szembesíteni, csak a tanárom lusta bent maradni délután és korrepetálni... - buggyantak ki számon a szavak, amiknek nem igazán lett volna szabad. - Tudja, mit! Hagyjuk abba ezt az egészet... Felesleges. Ön nem szeretne róla beszélni, és így nekem sem marad meg semmi... - pakoltam össze a cuccaim, és elraktam őket a táskámba. Elindultam az ajtó felé, de alig léptem két lépést, a fiatal tanár tekintete késként fúródott a hátamba. - Most miért bámul? - fordultam vissza.
- Ülj vissza! - utasított nyugodtan.
- Időpocsékolás...
- Ülj vissza! Nem tudsz kimenni innen. Az ajtó be van zárva... - vette elő zsebéből a kulcsot és meglóbálta arca előtt. - Ha jó fiú leszel, megkapod ezt, és kimehetsz. De addig is, visszaülsz ide mellém, és szépen folytatjuk, amit elkezdtünk! - tekintete hirtelen megváltozott, és a szelíd tanárbácsiból valami kiéhezett vadállat lett.
Nem mertem ellenkezni, visszatettem a táskám és leültem mellé. - Ott tartottunk, hogy a... Hol is?
- Férfi testben végbemenő...
- Végbemenő micsoda?
- Végbemenő hormon izé... Változás, vagy mi is... - temettem tenyerembe az arcom, ahogy megéreztem őt magamhoz közelebb.
- Megmutatom, hátha a gyakorlati részével megmarad... - két másodpercem lett volna kapcsolni, de nem voltam elég gyors. Puha ajkait az enyémekre helyezte, és lassan falni kezdte azokat. Egyik kézfejét bevezette a pulóverem, majd az ingem alá. - Érzed azt odalent? Na, ez az, amiről az egész biológia beszél... - nyögte a szavakat a számra, majd az övem után nyúlt. Ugrottam egyet a székben és ellöktem magamtól.
- Ö-Ön b-beteg... - dadogtam. - Teljes őrült...- felálltam a székből és hátrálni kezdtem tőle.
- Kérlek~, tegeződjünk!
- M-Még a nevét sem tudom...
- Park JaeBum, de hidd el, mikor már ott tartasz, a Jay is elég szépen fog csengni ajkaidból! - lépett elém, és pulóveremnél fogva durván magához húzott egy újabb csókra. Összeszorítottam ajkaim, nem hagytam, hogy nyelve befurakodjon számba.
- Hagyjon békén! - ficánkolódtam ki karjai közül. - Maga teljesen őrült!
- Ugyan... Meg csak most kezdtem el! - vigyorgott arcomba, miközben levette vékony pulóverét. - Mivel mást nem hoztam, csak ezt tudom használni. De ha jó fiú leszel, erre sem lesz szükség... - ujjai felkúsztak nyakamon és egy újabb csókba próbált invitálni.
- Vegye le rólam a kezét! Undorító, amit csinál!
- Ahogy látom, mégis kelleni fog ez a pulcsi...
- Ez egy iskola! Itt ezt nem tudja megcsinálni!
- Ah~, dehogyis nem! - a padból, amihez hozzászorított, kivett egy vastag ragasztószalagot. - Ne mozogj és nem fog fájni! - közelített szám felé a szürke anyaggal.
Nem tudtam, mit kellene tennem, hogy megvédjem magam. Valahogy a kulcshoz kellett volna jutnom, de fogalmam sem volt, hova tehette.
Már éreztem, hogy ajkaimhoz hozzáragad a vastag, szürke szalag. Ekkor minden erőmet összeszedtem, és egy jókora pofont mértem bal arcára, amitől ő majdnem elesett, de legalább a ragasztószalag kiesett kezéből.
- Ez egy nagyon, nagyon, nagyon rossz húzás volt! - nézett rám vissza; láttam, hogy alsó ajka kissé megrepedt és szivárog belőle a vér.
Megijedtem. Túl ijesztő volt, hogy bármi mást tudjak csinálni, csak álltam és azért imádkoztam, hogy ne legyen semmi bajom, és megússzam azt, amit nem szeretnék átélni.
Lefagyva álltam előtte; ő durván magához rántott, megfordított és vékony pulóverével összekötötte csuklóim.
Nem volt erős a kötés, úgy éreztem, ez lehet a menekülésem kulcsa.
Fenekemre fogott és felültetett a padra. Lassan kigombolta ingét, így megvillant a tökéletesen kidolgozott felsőteste. Legszívesebben végigsimítottam volna rajta, de kezeim hátra voltak kötözve. Teljes felsőtestével hozzám simult és közben egy jóleső nyögés hagyta el ajkait. Nem tudtam, mit kellene csinálnom; ha elkezdem élvezni, akkor lehet, hogy előbb szabadulnék, de még mindig csak egy 15 éves fiú vagyok, aki nem hogy férfival, még lánnyal se volt, ha viszont nem mutatom semmi jelét annak, hogy átadom magam neki, akkor jó hosszúra fog nyúlni ez az egész, és emellett eléggé fájdalmas is lesz...
Egy óvatlan pillanatban, mikor újra nyelvét pakolta be a számba, véletlenül az én érzékszervem is megmozdult, és körbefonta az övet. Éreztem, hogy szája egy halvány mosolyra húzódik, közben kezei felfutottak vállaimon, és nyakam finom bőrét kezdték csiklandozni ujjai. Mikor elváltak ajkaink, egy épphogy érezhető sóhaj csúszott ki agyongyötört párnáim közt, mire ő újra felvette azt a kiéhezett állat imidzsét, és nyelve elkezdett játszani arcomon. Minden egyes porcikámat, amit csak tudott, végignyalt, közben orromra, szemeimre apró puszikat nyomott - gondolom azért, hogy elengedjem végre kicsit magam, és kezdjem élvezni a dolgokat.
Ingem gombjait egyenként dugdosta át a finom fehér anyagon, majd mikor o is meglátta, hogy nem vagyok az a tipikusan elhízott alkat, végigsimított hasamon, közben lenyalta alsó ajkáról a kiszivárgott vért. Ujjai lecsúsztak az övemhez, majd tovább, és rámarkolt férfiasságomra. Nem tudom elmagyarázni, de valami nagyon erős érzés kerített hatalmába; mintha fejbe vágott volna valami, amitől az egész testem elgyengült, és szépen lassan végigfeküdtem a padon, amin ültem.
- Na végre! Azt hittem, még három óráig csak úgy ülni fogsz a fenekeden... Az a fenék most nekem kell... - kacagott, majd hirtelen szétdobta lábaim, amitől én úgy éreztem magam, mint egy bolt kirakata. A padot megtoldotta még egyel - gondolom, hogy elférjen kényelmesen. Mikor már lett elég helye a dolgokhoz, lekapta magáról nadrágját, és felém helyezkedett. Újabb csókcsaták vették kezdetüket, közben markában masszírozott, és felsőtestem simogatta.
- J-Jay~... - nyögtem, miközben egy durva hőhullám futott végig testemen.
- Ez a beszéd! - nyomott még egy utolsó csókot ajkaimra, és átfordított hasamra. Ingem felhajtotta és hátamat, derekamat kezdte finom puszikkal telehinteni, közben letolta nadrágom, azzal együtt alsómat is, és elkezdett tágítani. Ahogy ollózott bennem, belőlem úgy törtek ki a hangosabbnál hangosabb nyögések, vagy miknek is nevezzem azokat. A fájdalom, az élvezet és a ,,legyen már vége" szavai jöttek a felszínre, amiket a sokadik hőhullám mellékhatásaként már nem bírtam rendesen kimondani. Éreztem, hogy rögtön megsokszorozta ujjainak mennyiségét, közben csípőmet is megemelte, így masszírozott tovább. Nem kellett sokáig várnom, ujjait egy másik tagjára cserélte, amitől a hangom először felszökött, majd torkomban rekedt. Hátam ívbe feszült,ezzel egy időben Jay egy édes csókot nyomott fülemre, amitől azonnal ellazultam - már amennyire a helyzet engedte. Megvárta, még megszokom az idegen tagot a testemben, közben keze szüntelen munkálkodott alattam. Egy mélyebb sóhaj után leengedtem a fejem a padra, és ő elkezdett bennem mozogni. Először még csak egy alig érezhető tempót diktált, miközben nyakamra hintett apró csókjaitól az egész testem libabőrös lett. Merevedésemre ráfogott, és csípőmet még jobban megemelve kezdett kielégíteni. Izmaim megfeszültek, közben rágyorsított tempójára, de éreztem, hogy ez még nem a végleges. Oldalamat simogatta ujjbegyeivel, és fülem csókolgatta, közben tovább gyorsított csípőjén. Ahogy mozgott bennem, minden mozdulatánál belenyögött fülembe.
Egy pillanatra megállt bennem és fejét hátamra döntötte. Éreztem, hogy izzadtsága végigfolyik bőrömön, majd újra belekezdett, immár a végleges tempóban. Az elcsuklott hangom megjött, és Jayjel kánonban kezdtünk nyögni. Markát is felgyorsította, és tovább végezte dolgát. Mellkasán éreztem, hogy a levegőt egyre mélyebben veszi, és ezt sokkal nagyobb erővel nyögte ki. Az összekötözött karjaim megfeszültek, és Jay is a végén tartott. Nyögései egyre gyorsabban követtek egymást, közben erre a tempóra mozgott keze is. Belekezdett az utolsó hajrába; teljes erejével átadta magát nekem. Csípője hol rágyorsított, hol belassult, keze viszont mindvégig egy tempóban mozgott.
Dolgozott bennem még körülbelül két percig, majd egy nagy nyögéssel belém élvezett. Fejét újra hátamra hajtotta, és közben tovább munkálkodott rajtam, majd néhány másodperccel később a padra élveztem. Mély nyögéseim egymást követték, közben fejem a padra hajtottam. Jay szuszogása, és lassuló szívverése engem is megnyugtatott, és nemsokára én is lenyugodtam.
- J-Jay..? - szuszogtam, szinte alig érthetően.
- Samuel..?
- Ha ezt én beleírom az osztályozó vizsgámba, akkor kicsapnak a suliból, vagy kicsapnak a suliból? - nevettem ki magam.
- Nem csak téged, de engem is! - nevetett ő is. - Ne izgulj, nem fogsz megbukni. - simogatta meg arcom. - Holnap majd belekezdünk a kemény munkába!
- A kemény munkába?
- A kemény munkába.~ - mosolygott kajánul, és még egy csókot nyomott ajkaimra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése