Műfaj: oneshot, yaoi
Páros: Double B (B.I x BOBBY - iKON)
Korhatár: 18+
Hülye osztály. Hülye kirándulás. Hülye sítábor. Hülye hideg. Aish, minek vagyok itt?!
- HanBin! Gyere, ebédelünk! - szól egy ismeretlen hang nekem. Nemrég kerültem át ebbe az osztályba, senkit sem ismerek innen. A szüleim erőltették, hogy eljöjjek, mert így megismerem az osztályt, meg a többi... Ja, megismerem... Senki sem szól hozzám, a szobában is egy olyan sráccal vagyok, akit reggel láttam életemben először. - HanBin! Jössz már?
- Megyek már, megyek... - kaparom össze magam az ágyamról és felveszek még egy pulcsit. Az ebédlő egy emelettel van lejjebb a szállóban. Lebaktattam a sötétkék szőnyegen és leültem. Szokásosan senki nem ült mellém, a többiektől elszigetelve ettem.
- Gyerekek, figyeljetek egy pillanatra! - kér szót az egyik szervező tanár - Délután kimegyünk síelni. Mint már tudjátok, két ember mindig a felszerelést fogja pakolni, ezeket a személyeket naponta váltogatjuk. Ma Kim JiWon és Kim HanBin vannak soron. - ahogy meghallottam JiWon nevét arcomba futott a vér. Próbáltam az ebéd többi részét nyugton, vele a szemkontaktust kerülve eltölteni, de tekintetét szinte már éreztem. Egyszer, teljesen véletlenül akadtak össze szemeink, akkor is elégedetten elmosolyodott. Ezután már több falat nem ment le a torkomon, túl ideges voltam ahhoz.
Miért vagyok ennyire ideges, amikor ránézek? Ja, hát öhm... JiWon elég jól néz ki és ő, velem ellentétben, nem titkolja, hogy meleg.
Felállt a helyéről és egy nagyobb kerülővel mögém sétált.
- Jó móka lesz a délután! - súgja fülembe karcos hangjával, amitől minden izmom megfeszül és önkéntelenül kezdek el remegni. Puha ujjaival végigsimít karomon, majd elindul a szobájába hangosan dudorászva, hogy mindenkivel tudassa jókedvét.
***
- Fiúk, akkor tisztában vagytok mindennel? - kérdi tőlünk az egyik dolgozó.- Mindennel a lehető legjobban! - válaszol büszkén JiWon, a mondat közepén rám kacsintva. Kiszolgáltuk a sorban álló gyereksereget, majd a tegnap használt felszerelést kezdtük el tisztogatni. Én elvonultam a kis faház sarkába a fülesem társaságában és halkan dudorászva kezdtem neki a dolgomnak. Annyira belemerültem a munkába, hogy meg is feledkeztem JiWonrol. Hagytam magam átadni a zenének, és észre se vettem magam, lassan kezdtem mozogni az ütemre. A következő pillanatban már meleg levegőt éreztem a nyakamon. Megfordultam és JiWon állt mögöttem, elég közel hozzám.
- Ji-JiWon, te meg mit csinálsz?
- Csak megijesztettelek. - rajzolt kaján mosolyt az arcára, majd kiakasztotta fülemből a zene forrását. Szép szemeivel ajkaimat bámulta, majd szemembe emelte a tekintetét és kínosan nevetni kezdett. - Hát nem a sors fintora, hogy pont ma, pont mi vagyunk összezárva egész napra? - dobta le magáról a vastag síkabátját, és engem lelökött a mögöttem lévő asztalra. Próbáltam ellenkezni. - Ha hagyod magad, előbb szabadulsz! - súgta fülembe kiéhezett hangjával, amitől megijedtem, mégis ellazultam. Mélyen szemébe nézve fontam karjaim át nyakán és lágyan megcsókoltam. Még soha nem vállaltam fel senki előtt másságom, de érzem, hogy neki nyugodtan megmutathatom magam, nem fog megszólni miatta.
Ahogy ajkam elhagyta övét, láttam szemében a megilletődöttséget.
- Mi van, egy meleg csókja ennyire megijeszt? - nézek rá kissé csalódottan.
- A tiéd sose! - nyalt végig alsó ajkán, majd újra megízlelt. Levette rólam is a vastag kabátot, hogy jobban érezzük egymást. Finom ujjaival lágyan cirógatta hátamat, én pedig lábaimat átfontam derekán és közelebb húztam magam hozzá. Már ekkor lökött egyet csípőjén, amitől a vér arcomba és férfiasságomba szaladt. És amint egy másodperccel ezután megbizonyosodtam róla, vele is ugyanez volt a helyzet. Ajkai elhagyták enyémeket és nyakamat kezdték szívni. Eközben keze fenekem alá csúszott, és úgy éreztette meg velem, mennyire is szeretne már.
Hideg kezeim pólója alá csúsztak, amitől először halkan felszisszent, de hamar megszokta a hideg érzetet és folytatta munkáját. Lágyan járatta nyelvét kulcscsontomon és közben észrevétlenül varázsolt ki pólómból.
Nem foglalkoztunk azzal, hogy odakint van vagy mínusz tizenhárom fok, a vágyaink fűtöttek minket.
Ajkai finoman szívták meg hasamat, közben hosszú ujjai csiklandoztak. Befúrta ízlőszervét két izomkockám közé, majd hirtelen belefújt hasamba. Élveztem leheletét bőrömön, aminek jócskán hangot is adtam. Arcának finom bőrét többször is hasfalamhoz nyomta, közben ő is fel-felmordult és óvatosan harapdált.
Lekapta pólóját és engem végigfektetve a mögöttem lévő asztalon mászik felém. Ahogy megéreztem, hogy férfiasságát enyémhez dörgöli, vadul hátába mélyesztettem körmöm.
- Nyugi cica, még csak most jön a jó része. - súgja fülembe, és a két tagmondat közt egy erőteljes nyögés hagyja el ajkait. Nagy mozdulatokkal kezdi el csípőjét mozgatni, amitől akaratomon kívül begerjedek és még többet és többet akarok belőle. Finom ajkaival újra végighalad felsőtestemen, majd nadrágomnál megáll, és abba is belefúj. Ujjaim fürtjeibe csúsztak és gyengén tépkedtem, miközben ő kikapcsolta övem és alsómon keresztül vett szájába.
Valószínűleg a fel domboldal hallotta, hogy mit csinálunk, de ahogy ő mélyebben engedett be torkába, én hangosabban nyögtem fel, ezzel tovább hergelve őt, így még mélyebben vett szájába. Így játszadoztunk egymás idegeivel, amíg majdnem szájába élveztem. Kénytelen volt kiereszteni magából és visszatérni arcomhoz. Alsómat lerántotta és egy mély csók közben vezette belém első két ujját. Csípőm fel-felugrott, miközben bennem ollózott és fokozatosan szoktatta meg velem, majd adott hozzá az ujjaihoz. Csak vergődni tudtam alatta az élvezettől, és nyüszíteni, mint egy tüzelő nőstény kutya.
- Halkabban babám, meghallanak és akkor végünk. - morogja alig érthetően és kicsit eltávolodik ajka arcomtól.
- Nem érdekel, te akartad, hát vállald a felelősséget! - intézem el gyorsan és akaratosan ajkai után kaptam. Éreztem, hogy megnyugszik és a gondolatai a lebukásról gyorsan elillantak, ahogy újra megkapott engem.
Nem telt sok időbe, hogy végleg kizárja a külvilágot, és egy-két magán levégzett mozdulat után végre érezhettem magamban. A feszítő érzéstől szinte szétszakadtam, de megérte. Mélyen martam hátába, aminek néha-néha ő is hangot adott. Verejtékében úszó haja alól rám pillantott, és mint vad a prédájára, úgy vetette rám magát... Vagyis belém.
Lassan kezdett mozogni, érezhetően a még lassú szívverése diktálta az ütemet. Közben nyelve egy pillanatot sem pihent: hol nyakamon, hol ajkamon éreztem meg nyálát. Finom kezei oldalamat csiklandozták, ás ahogy kezdett egyre erősebb, gyorsabb tempót diktálni, úgy fogott rám is, és kezdett lassan az élvezet ajtaja elé vezetni. A vad játék közben azonban elért bennem valamit.
- JiWohhhn~ - mordultam fel egészen mélyről. Válaszul egy elég fájdalmas ajakba harapást kaptam, és kezdődött a vége.
Merevedésemen egyre gyorsabban járatta kezét, csípője pedig finoman, mégis azt a bizonyos pontot folyton érintve mozgott. Még egy kicsit húzta a véget; mikor érezte, hogy tényleg a vége jön, belassított, szinte meg is állt, majd egy váratlan mozdulattal repített át mindkettőnket a gyönyör ajtaján.
Kihúzódva belőlem, fejét mellkasomra hajtva pihentük ki magunk. Jó volt hallgatni megnyugvó szívverését, és ahogy újra felgyorsul, mikor hozzáérek meztelen hátához.
Nem sokáig feküdtünk így; már megéreztük a hideget. Mindketten felöltöztünk és távoztunk a kis faviskóból. Ahogy az ajtót kinyitottuk és érzelmeink kiszabadultak a kis helyiségből, a domboldal hőmérséklete is emelkedett pár fokot.
- HanBin, gyere sétáljunk egyet! - fogta meg a kezem és maga után húzott. A kellemes együttlétünket megcsörrenő telefonja zavarta meg. - Oh, anyukám az. Gyorsan beszélek vele! - aranyos mosolyával vette fel a telefont. - Szia anya! Ah, semmi különös. Hogy mit csinálunk? Hát, tudod, ezt-azt, síelünk, mozgunk a hidegben... - mondata végén rám kacsint, amitől én akaratomon kívül is elvörösödöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése