Elveszve Budapesten (oneshot~BangLo)

Megmondtam, hogy visszatérek!~

Mivel hosszú idő után ma jutott arra időm, hogy a gép elé üljek és a bloggal foglalkozzak, ma kaptok ficit, nem is egyet, rögtön hármat!;)

Az első egy BangLo, amit a srácok Magyarországon töltött napjaik ihlettek, jó olvasást! :)

Cím: Elveszve Budapesten
Műfaj: yaoi, oneshot, smut
Szereplők: JunHong (Zelo), YongGuk, és egy pár névtelen emberke
Figyelmeztetés: erotikus tartalom
Korhatár: +18






- Megmondtam, hogy balra forduljunk és ne jobbra! Hyung, tökre eltévedtünk! Add fel, kérdezzünk meg valakit,majd elkommunikálunk vele az angolunkkal... Teszem azt, ha nem ijed meg a magasságomtól... Magyarországon miért ilyen kicsik az emberek?
- Mert otthon más a helyzet, mi? - ült le mellém a padra.
- Csak próbálom oldani a feszültséget...
- Ezt nem tudod oldani! JunHong, fél óra múlva a sminkben kellene ülnünk, ehelyett itt vagyunk egy teljesen idegen városban! - üvöltötte el magát, amitől tíz méteres körzetben mindenki ránk nézett.
- Ne ordíts! Lehetnek itt fanok is... És ha ők megtalálnak... - gondolkodtam el. - Akkor talán segíteni is tudnak! - emeltem fel mutatóujjam.
- Buta! - kaptam egy tenyerest tarkómra. - Nézz az időre, már minden fan a helyszínen van, aki nem, azt meg nem engedik be a helyére. 
- És ha elkezdünk kérdezősködni?
- Akkor felhívom JongUpot, és megmondom neki, hogy ne hagyjon aludni az éjjel! - üvöltött rám. - Nem kérdezel meg senkit!
- És esetleg, ha felhívunk valakit, megmondjuk neki, hol vagyunk, és visszavezérel telefonon keresztül?
- Az sem jó... Akkor csúsztatják a koncertet, az meg elég kellemetlen lenne. Így is későn van, és voltak gondok a szervezésnél, amiért ilyenkorra tettük. Aish, mi legyen?!
- Ülj itt, maradj veszteg, mindjárt jövök! - felálltam a helyemről, és egy angol turista párhoz léptem, akikkel elég jól megértettük egymást. Nehezen elmagyaráztam nekik, hogy mit szeretnék, ők pedig elég gyorsan vették a célzást, és útbaigazítottak.
Túl gyorsan...
- Hyung, Hyung! Megvan, merre kell mennünk!
- Nem ismertek fel?
- Csak idiótán mosolyogtak, mintha valami nagyon furcsát kérdeztem volna...
- Biztos, mert koreai vagy. - gondolkozott el egy pillanatra, szerintem még ő sem tudja min, majd hirtelen visszafordult hozzám. - De ez most teljesen lényegtelen! Merre kell menni?
- Gyere utánam! - elindultam a turisták által elmagyarázott irányba. 
Valami sötét, sikátor szerű helyre kerültünk. Ismerős volt, gondoltuk, hogy a koncert helyszín közelében vagyunk.
- És most innen? Merre menjünk?
- Ott egy ember! Kérdezzük meg!
- JunHong, biztos, jó ötlet?
- Reméljük... - magabiztosan sétáltam oda ahhoz az ajtó előtt álló fazonhoz. Angolul értett ugyan, de a történetünk kis kockáiból valamit nagyon rossz helyre illeszthetett be a fejében; mikor rámutattam YongGukra, és kimondtam, hogy ,,my boyfriend", karon ragadott engem és Gukot is, és belökött azon az ajtón, ami előtt állt.
Bent a cigaretta, alkohol és erős férfiillat keringett. Először a füsttől és a hirtelen sötétségtől nem láttam semmit, aztán éreztem, hogy YongGuk megfogja a vállam.
- JunHong... Szerintem nagyon rossz helyen keresgélünk... - ahogy körbenézett, ő látta, én pedig félve fordítottam a helyiség irányába a fejem.
Mindenfelé ölelkező meleg párok álltak, táncoltak és iszogattak.
- Hyung... Szerintem menjünk...
- Jó ötlet... - fordultunk meg egyszerre a kijárat felé, de hirtelen velünk szembe teremt két, elég nőies kinézetű fazon, akik valamit magyaráztak. Megpróbáltam volna tudatukra adni, hogy amúgy mi se egy pár, de még melegek sem vagyunk, de ok egymásra néztek, ruháinknál fogva megragadtak mindkettőnket, és behúztak valami sötét szobába, ami fekete függönyökkel és lepedőkkel volt elzárva a kinti világtól.
- Hyung... Ez nekem nem tetszik... - szorosan YongGuk karjába kapaszkodtam, mikor újra nyílt egy ajtó. Egy újabb emberke jelent meg, akit a sötéttől alig láttunk. Egy jól irányzott mozdulattal lelökte Gukot egy ágyra, és mivel még mindig a karjába kapaszkodtam, én is mentem vele. Egyenesen az ölében landoltam. A fickó egy tusfürdőhöz hasonló műanyag üveget dobott az ágyra, majd újra kiment a szobából.
- JunHong?
- Hm?
- Leszállnál rólam?
- Ja, bocsi.~ - vakartam meg kínosan tarkóm, és felkeltem YongGukrol. Guk is felállt az ágyról, és körülnézett kicsit. Először azt a tusfürdőhöz hasonlító üveget vette a kezébe. Kinyitotta, majd beleszagolt.
- Basszus!
- Hyung?
- JunHong, ez tudod mi?
- Hát öhm...
- Maradjunk is ebben! Kicsi vagy te még ehhez... - eldobta az üveget, majd elindult a sötét szobában. Szemünk már megszokta valamennyire a sötétet, így láttunk is valamit. Az egyik sarok felé vette az irányt, majd ott kinyitott egy szekrényt, és hangosan felnevetett. Én még mindig ugyanott álltam; valami megakadályozott, hogy lábaim egymás után tudjam tenni.
- Azt hiszem, tudom, mi ez a hely JunHong..! - nevetett még mindig, majd odadobta nekem az első tárgyat, ami a kezébe került a szekrényből. Egy rózsaszín szőrös bilincs volt az.
- Hyung! Normális vagy?! - ordítottam rá, majd egyből elhajítottam a nekem célzott tárgyat. - Ki tudja mikhez érhetett ez hozzá!
- Aigo, JunHong! Csak hülyéskedem! - tovább kutatott a szekrényben, és minden a kezébe akadt, amire még csak számítani sem lehetett; bőrszíjjak, meg több olyan tubus, amiben már gyanakodtam, mi lehetett, és több dolog, amiket viszont nem kommentált és mutatott meg nekem, hanem csak simán lejjebb dobott egy alsóbb polcra.
- Csak nézd meg JunHong ezt az övet. Nem szép? - hatalmas vigyorral közeledett felém egy bőrövvel.
- Hyung, hagyj már! Tudom,hogy hülyeség, de ez mar túl megy egy határon! - ahogy ezt kimondtam, az egyensúlyom elvesztve landoltam az ágyon.
- Jól van na, csak ugratlak! - aranyosan hajamba túrt, majd magához ölelt, én pedig ugyanazzal a lendülettel löktem el magam mellől. Ekkor bejött újra két fazon, és két kezem hátam mögött összekötötte. Egy harmadik Gukot lökte ölembe, és felettünk álltak,mint valami őrmesterek; talán tudom is, mire vártak.
- Megadjuk nekik, amire várnak? - kérdezte tőlem, egy hatalmas mosollyal arcán.
- Hyung, ha barmit is csinálni mersz! - szememmel szinte el tudtam volna szorítani a torkát.
Hülyülésből csücsörítve közelítette felém ajkait, mire az egyik fickó hirtelen odaugrott mögé,és fejét az enyémhez nyomta.
Lágy ajkai tapintása, ahogy azok az enyémeken csücsültek, valamiért arra késztetett, hogy nadrágomban szűkösködjek. Finoman átdugtam nyelvem a szájába, mire ő hátradöntött az ágyon. A két ,,őrmester" távozott a szobából, ami Gukot csak még több bátorságra késztette, és kezeit pólóm alá vezetve kezdett el izgatni. Nyelve játéka, az egyre mélyebb csókok, hogy kezei szüntelenül dolgoztak a felsőtestemen, az élvezet első hullámára dobott, és önkéntelenül is megemeltem a csípőmet, ami így YongGuk - érezhetően szűk - nadrágjához ért. Felültetett az ágyban, és miközben pajkosan játszott ajkaival nyakamon, levette magáról a pólóját és nadrágját.
- H-Hyung ez csikiz... - nyöszögtem a kényeztető ajkak alatt.
- Addig jó még csak csikiz... - nevetett arcomba, és egy újabb mély csókba fojtotta a következő tetteit. Visszaült ölembe, az összekötözött kezeimet kiengedte, és leszedte rólam pólómat. Alig érezhetően kezdett el mozogni rajtam, közben ajkai végigjártak felsőtestem, és elérték nadrágomat. Egy mozdulattal kigombolta nadrágom, és alsómon keresztül rálehelt férfiasságomra. Egy mély felnyögés kíséretében visszadőltem az ágyra, és hagytam őt szó nélkül dolgozni. 
A következő pillanatban már ajkait péniszem körül éreztem. Egész mélyen leengedett torkában, majd kieresztett onnan, miközben erősen megszívott. Ezt a fajta módszerét bevetve élvezkedett velem, mintha csak egy baba feküdne alatta.
- Hyung... Sz-Szerintem elég lesz... - motyogtam, és közben nyugtalanul ficánkolódva próbáltam a kezeim egy kényelmesebb pozícióba rakni.
- Majd ha megunom, akkor elég lesz... - alig érthetően morogta az amúgy is mély hangján, amitől, hiába tagadom, én magam is beindultam.
Fejem hátraszegtem, úgy vártam következő lépéseit. Megvárta, még az ajkaival végzett munkát egy kéjes felnyögéssel nem díjazom, majd átfordított hasamra. Három ujját durván a számba adta, majd egy alapos átnyálazás után elkezdett tágítani. Ezzel nem cicózott sokat; mondjuk lehet, hogy a folytonos mély nyögéseim is rásegítettek vágyaira. Óvatosan belém helyezkedett, és a szorító érzés miatt csak egy helyben állt, majd mikor már valamennyire megszokta, amit a tágításnál megspórolt, elkezdett bennem mozogni.
- Y-Yong... Gukh... - markoltam bele a takaróba. Ő csak tovább dolgozott rajtam, növelte a tempóját, és elkezdte nyakam és vállam csókolgatni nyugtatásképp. Ez a fajta nyugtatás csak még tovább izgatott, és elkezdtem alatta ficánkolódni, mikor egy jól irányított mozdulattal elérte azt a bizonyos pontot.
- Hyunghh...~ - nyögtem fel megkönnyebbülve, majd testem a kényszeres feszültségből elengedett, és finoman engedtem, hogy az idősebb utolsó csípőmozgásai eltemessenek az idegen ágyneműben.
Nem sokkal később hangosan felnyögve eresztette belém YongGuk a spermáját, amitől én is elélveztem. Meg egy kis ideig pihengetett rajtam, majd lemászott rólam, és egy újabb mély csókba fojtotta a köszönetnyilvánítását.
- Hyung...
- Mondd, JunHong! - szerelmes pillantását bármelyik fan megirigyelte volna.
- A koncert már fél órája megy.
- Basszus. - komolyodott el tekintete, majd hirtelen felöltözött, és engem is erre a tettre unszolt.
Ahogy kiértünk a sötétségből a fényre, próbáltam a harapás nyomokat elfedni a nyakamon, majd elindultunk valamerre, bízva abban, hogy végre visszajutunk a koncert helyszínére.